Nyárközépnek hívják június huszonnegyedikét azok, akik nem tudják eldönteni, hogy a dátum megnevezésével a pogánykor rítusait idéző Szent Iván éjre, vagy inkább Keresztelő Szent János születésének napjára utaljanak. Az ellenpólusokat összekötő példák több mint ezer éven ívelnek át: a Szent János himnuszt a VIII. században komponálta Paulus Diaconus, Richard Strauss Salome című operáját pedig 1905-ben mutatták be. A műsorból nem hiányozhat Mendelssohn sem. Ezúttal a Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjének ritkábban játszott részeiből hallhatnak ízelítőt kedves hallgatóink.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Apák napján a Zenélő köntös is az apákról szól. Bachot, aki egyébként húsz gyerek apja volt, azért idézi fiai muzsikájának tükrében a szerkesztő,mivel ők a kevésbé ismert zeneszerzők.
Fordított a helyzet Mozart esetében, ezért apja, Leopold Mozart, Pasztorál-szimfóniájának két tételével van jelen komolyzenei műsorunkban.
Goethe Faustjának zenei feldolgozói közé tartozik Arrigo Boito is, akit mégis leginkább az idős Verdi operáinak szövegkönyvírójaként tartanak számon. A mai Zenélő köntösben zeneszerző mivoltában kerül előtérbe, és a példáknak szinte mindegyike valamilyen zenén kívüli érdekességgel is felhívja magára a figyelmet.
Még andalítóbb a nyári éjszaka, ha zsongásába éjjelizene is vegyül… ám ahogy a sötétséget elárasztották a mesterséges fények, úgy szorult – sajnos – egyre inkább háttérbe a széptevésnek ez a gáláns módja. Most lehunyt szemünk sötétjében képzeletbeli gyertyát gyújtva fogadhatjuk lelkünkbe Mozart megnyugtatóan derűs muzsikáját.
Áhítatok
- Áhítat 2019. április 10. 2019-04-10Áhítatod mond Hajdó Tímea, a Kolozs megyei Kendilónai református egyházközség lelkipásztora, Ámosz próféta könyve, 8. részének a 11-12. verse alapján.