Csak a tudomány vitatja Liszt Ferenc magyarságtudatának jogosultságát, de a szív bölcsessége franciául is elfogadja tőle hazafisága megvallását. Vörösmarty Mihály is, aki a Szózatban honfitársaihoz az „itt élned, halnod kell” súlyos szavakat intézi, érzi, hogy Lisztet, akinek küldetése emberiség léptékű, nem lehet korlátok közé szorítani, s mint a magyar föld szülöttjét így szólítja meg: „Hírhedett zenésze a világnak,/ Bárhová juss, mindig hű rokon!”
A március 15-i Zenélő köntös Liszt Ferenc kompozícióival és írásaival tanúsítja, hogy bárhol a világban ő mindig hű, és mindig rokon.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
