Molnár Bodrogi Enikő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének docense, a finn tanulmányok koordinátora virtuálisan osztotta meg velünk a csütörtöki hagyományos finn ételfogás, a szárazborsó-leves receptjét, és mesélt a finn ízvilágról, főzési szokásairól.

Elmesélte, hogy magyar–angol szakos hallgatóként a nyolcvanas években kötelező volt a finn nyelv tanulása is egy évig rokon nyelvként. Ő annyira megszerette, hogy az évfolyamukról ő volt az egyetlen, aki egy év elteltével fakultatív tantárgyként tovább tanulta, így vált később a mesterségévé. 1992-ben a BBTE bölcsészkarán megalakult a finn mellékszak, akkor került az egyetemre, ahol azóta is tanítja az újabb és újabb generációkat.

Enikő úgy véli, egyedülálló tapasztalat finn nyelvet tanulni, tanítani és nagyon-nagyon sok örömet jelent neki. Áldásként gondol vissza azokra a pillanatokra, amikor úgy döntött, hogy tovább folytatja fakultatív tantárgyként a finn nyelv tanulását. A nyelv által a finn kultúrának is részese lehetett, amely nagyon más és ugyanakkor sok vonásában hasonló világ. Oktatói pályája során arra igyekezett, hogy a finn irodalomtörténettel együtt a finn kultúrát is át tudja adni a diákjainak.

Vendéglátónk mesélt a finn gasztronómiáról is. Megtudtuk, a finn háziasszonyok sokkal kevesebb időt töltenek a konyhában, mint amennyit a mieink. Jóval egyszerűbb az ételek elkészítési módja, és sokkal kevesebb fűszert használnak. Kiderült, hogy a só és a bors a hagyományos finn fűszer, a zöldfűszereket később kezdték el használni.

Az ételekre az egyszerűség jellemző, viszont bőségesen használnak vajat és tejszínt, ami különlegessé teszi a finn ízvilágot. Érdekességként megosztotta velünk, hogy Finnországban a menzákon, a katonaságban és sok más helyen a csütörtöki menü mindig szárazborsó-leves és tepsis palacsinta. Hogy miért pont csütörtökön? Elmesélte, hogy ez még a középkorra vezethető vissza, amikor Finnország lakossága római katolikus volt, és a péntek mindig böjtnap volt. Ezért csütörtökön jót Kellett enni ahhoz, hogy a pénteki böjtnapot kibírják. Péntek lévén, ha valaki szolidarizálni szeretne a finnekkel, akkor válasszon napi menünek húsmentes ételfogást.

Házigazdánk többször is járt Finnországban, minden alkalommal tanulmányi úton kutatási céllal, de így is nagyon sok mindent látott, tapasztalt és tanult. Tetszik neki, hogy sokkal gyorsabban elkészülnek a finn ételek és hogy nagyon egészségesen étkeznek. Friss alapanyagokat használnak, nagyon sok halat esznek különböző módon elkészítve, a saláta pedig elengedhetetlen része a finn étkezésnek. Különlegesnek tartja, hogy a finnek salátával kezdik az ebédet, nem kiegészítőként fogyasztják, mint mi itthon.

Enikő egyik kedvenc finn ételfogása az általa megosztott recept és a tepsis palacsinta. Nagyon gyorsan elkészíthető, ezért jó megoldás olyankor, ha az embernek sok munkája van. Ezt a palacsintát nem kell egyenként sütögetni, hanem a tésztáját tepsibe töltve, a lerben sütik meg. Nagyon szereti még a lazaclevest, de ritkábban készíti, mert nálunk friss lazac nem igazán kapható. Finnország viszont aranybánya ilyen szempontból, hiszen a helyi horgászoktól lehet lazacot vásárolni. Érdekes ételfogásoknak számítanak a rakott ételek is. Például a makarónit pirított darált hússal keverik össze, tejszínnel ízesítik és sütőben kisütik.

Amikor Finnországba látogatott, házigazdánknak alkalma volt megtapasztalni, hogy egy-egy fogás elkészítésekor a finn családban mindenkinek megvan a maga feladata, és miután elkészült az étel, együtt örvendhetnek a közös munka eredményének.

Ha már a finnországi gasztronómiáról kérdeztük, akkor mesélt a finn szaunázási szokásokról is. A finn hagyomány szerint hétvégén, szombaton szaunáztak, viszont ma már ez is attól függ, hogy ki hogyan kedveli, mennyire szereti a szaunázást. Mesélte, hogy hallott olyanokról is, akik egy héten háromszor-négyszer szaunáznak. Elmondta, jelentősége van a nagy ünnepek előtti szaunázásnak is. Például karácsony estéjén, vagy karácsony szombatján egyfajta testi-lelki megtisztuláson is keresztülmennek, akik szaunáznak.

Enikő számára a főzés kikapcsolódást, feltöltődést, pihenést jelent. Bevallotta, hogy nagyon sűrű napi programja mellett nem mindig tud kellő időt szentelni a főzésnek, viszont hétvégén bepótolja, és többféle ételt is készít, ami egész hétre elég. A finnektől tanulta, hogy szinte minden ételt le lehet fagyasztani, ami rendkívül hasznos, mert adagonként bedobozolható, és később elővehető, amikor nincs idő a főzésre.

Finn szárazborsó-leves

Hozzávalók:

• • fél kiló száraz borsó (a finneknél ez zöld színű, nem sárga, mint nálunk)
  • fél kiló füstölt csülök vagy bármilyen más füstölt hús
  • egy fej hagyma
  • két és fél liter víz
  • ízlés szerint két-három sárgarépa
  • két evőkanál mustár
  • két kávéskanál majoránna
  • só és bors ízlés szerint

Elkészítése:

Szükség van egy nagy lábasra, amiben fél napig áztatjuk a vízmennyiség felében a sárgaborsót (ha este beáztatjuk, reggelre megdagad annyira, hogy meg tudjuk főzni).

Ha megdagadt, hozzáadjuk a víz másik felét is, felfőzzük, és a leves habját leszűrjük, illetve ekkor hozzátesszük egyben a füstölt húst, amelynek a főzési ideje körülbelül két óra, nagyon lassú tűzön. Félidőnél beletesszük az apró kockákra vágott sárgarépát, a mustárt, majoránnát, sózzuk és borsozzuk.

Amikor megpuhult a hús, akkor kivesszük, kockákra vágjuk, visszatesszük a levesbe, és még néhány percig forraljuk, ízlés szerint lehet tenni még hozzá mustárt, majoránnát és sót. Apróra vágott hagymával és mustárral fogyasztjuk.

Jó étvágyat kívánunk!

Szerkesztő: Bálint Enikő

Keressenek meg minket, és osszák meg másokkal is ötleteiket, az ínycsiklandozó finomságok elké-szítési módját! Mi ellátogatunk az önök konyhájába!

Postacímünk: Kolozsvár, 400158, Eötvös/Constanţa utca 1-3. szám, de írhatnak elektronikus postací-münkre is: agnus@agnusradio.ro. Telefonon is hívhatnak bennünket a 0264-441-968-as számon hétköznaponként reggel 6 és 8, valamint déli 12 és 15 óra között.