A Zenélő köntösben a Mosolyfakasztó történetek második része következik
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Hihető, bár lehet hogy csak kitalált történetekkel szórakoztatja a Zenélő köntös két következő adása rádiónk hallgatóit. A humoros vagy kedves anekdoták ezúttal főleg a piedesztálra emelt vagy épp istenített zeneszerzők és előadóművészek rovására csattannak – szerencsére fájdalom mentesen. Jó szórakozást!
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Richard Straussot két okból is naponta csókolhatta homlokon múzsája, Pauline de Ahna. Egyrészt a zeneszerző időbeosztásába rendszeresen beletartozott a komponálás, másrészt ihletének forrása nemcsak kiváló énekesnő volt, hanem egyben saját, kérlelhetetlenül szigorú felesége is!
A Múzsák mini-sorozat befejező része következik.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A múzsák mini-sorozat mai hősnője az „igéző szirén“-nek aposztrofált Alma Mahler-Werfel. Iránta érzett hódolatukat olyan intenzitással fejezték ki zeneszerzők, képzőművészek és írók (köztük Gustav Mahler és Franz Werfel), hogy önnön vonzerejétől maga is megszédült. Voltak zeneszerzői ambíciói, neve mégsem saját alkotásai révén, hanem a „trófeái“ közé sorolható zseniális férfiak miatt maradt fenn.
A mai Zenélő köntös témája is a divat, amely kiterjed a zeneműveket előadókra, valamint arra a módra is, ahogyan megjelentetik a médiában produkcióikat. Vajon az internetes közösségi oldalak diktálnak a divatnak – vagy épp fordítva: a divat diktál a közösségi oldalaknak is?
A mai műsor érdekes adatokkal sarkall a kérdések továbbgondolására is.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A Zenélő köntös vakációs sorozata mától lazításra és kikapcsolódásra csábítja hallgatóit. Legelsőnek egy örökzöld téma kerül sorra: a divat, amelynek olykor bizony szívesen hódoltak a zeneszerzők is! A műsorban említésre kerülő dokumentumok kedves és apró érdekességei ezúttal Mozartot hozzák mindannyiunk számára mosolyközelbe.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Nyárközépnek hívják június huszonnegyedikét azok, akik nem tudják eldönteni, hogy a dátum megnevezésével a pogánykor rítusait idéző Szent Iván éjre, vagy inkább Keresztelő Szent János születésének napjára utaljanak. Az ellenpólusokat összekötő példák több mint ezer éven ívelnek át: a Szent János himnuszt a VIII. században komponálta Paulus Diaconus, Richard Strauss Salome című operáját pedig 1905-ben mutatták be. A műsorból nem hiányozhat Mendelssohn sem. Ezúttal a Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjének ritkábban játszott részeiből hallhatnak ízelítőt kedves hallgatóink.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Apák napján a Zenélő köntös is az apákról szól. Bachot, aki egyébként húsz gyerek apja volt, azért idézi fiai muzsikájának tükrében a szerkesztő,mivel ők a kevésbé ismert zeneszerzők.
Fordított a helyzet Mozart esetében, ezért apja, Leopold Mozart, Pasztorál-szimfóniájának két tételével van jelen komolyzenei műsorunkban.
Goethe Faustjának zenei feldolgozói közé tartozik Arrigo Boito is, akit mégis leginkább az idős Verdi operáinak szövegkönyvírójaként tartanak számon. A mai Zenélő köntösben zeneszerző mivoltában kerül előtérbe, és a példáknak szinte mindegyike valamilyen zenén kívüli érdekességgel is felhívja magára a figyelmet.
Áhítatok
- Áhítat 2019. április 10. 2019-04-10Áhítatod mond Hajdó Tímea, a Kolozs megyei Kendilónai református egyházközség lelkipásztora, Ámosz próféta könyve, 8. részének a 11-12. verse alapján.