A hős Rinaldo nevét viselő Händel-opera librettója a Megszabadított Jeruzsálem című Torquato Tasso- eposzból merítette témáját, ám a keresztes hadjárat előterében főleg a felfokozott érzelmek, fantasztikus lények és helyszínek kápráztatták el London korabeli közönségét.
A Címadó nevek sorozat 20-ik részében a műben ábrázolt szenvedélyek hullámverését bennfentesnek számító, mégis tárgyszerű háttér-információkkal csillapítja a szerkesztő Nagy Ibolya.


A Címadó nevek sorozat 19-ik részének ismét mitológiai hőse van: Prométheusz. Előtte Orbán György: Pikkó herceg című darabja kapcsán
az első magyar nyelvű opera zeneszerzőjének különös találmányát is felidézi a Zenélő köntös mai műsora.
Szerkesztő: Nagy Ibolya

A Címadó nevek sorozat mai részében Orfeuszt, a görög mitológiai hőst egy pásztorjátékban, egy operában és egy szimfonikus költeményben mutatja be a Zenélő köntös szerkesztője, Nagy Ibolya.

A közelgő Bálint-naphoz fűződik a Kolozsvári Magyar Opera csütörtök esti előadása és Horváth Erika sorozatának hozzá kapcsolódó mai része is –, amely által mi is kortyolhatunk néhány cseppet Donizetti Szerelmi bájitalából. Az Operák női szemmel ezúttal azokhoz szól, akik hinni szeretnének a szerelem varázserejében… és azokhoz is, akik hisznek benne!
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera Facebook oldala

A Címadó nevek sorozat mai részének zenei példáit a kelta hitvilág különös hangulata kapcsolja össze: Mendelssohn kevéssé ismert nyitánya, A szép Melusina mellett Bellini Norma című operájának legismertebb áriája, a Casta Diva gyönyörködteti a Zenélő köntös hallgatóit.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Fotó: John Rizzo

A mai Zenélő köntösben Horváth Erika a sors titkait fürkészve, szenvedéllyel és együttérzéssel vezeti végig a hallgatót
azon a Verdi-operán, amelyet a zeneszerző is saját legjobb művének tartott: a Rigoletto csütörtök esti előadásához kapcsolódik
az Operák női szemmel sorozat újabb része.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Fotó: Szabadi Péter, Kolozsvári Magyar Opera facebook oldala

A Címadó nevek sorozat mai része az előző műsort egyensúlyozza ki: az akkori három, I-kezdőbetűs történelmi férfialakra mintegy replika a mai három fiktív női címszereplő, mindegyik más-más kezdőbetűs névvel: Csajkovszkij Jolantha-ja és Janaček Katja Kabanova-ja után a Beethoven-év jegyében a sort a ritkábban hallott első Leonóra nyitány zárja.
Szerkesztő: Nagy Ibolya

A Zenélő köntösben ma három, I-betűs címszereplő kerül sorra – társadalmi rangjuk emelkedő sorrendjében: Ivan Szuszanyin, Igor herceg és István király. A három történelmi opera ugyanakkor képzeletben a zenei nemzeti öntudatra ébredés hőskorába is visszaröpíti a hallgatót.
Szerkesztő: Nagy Ibolya

A Címadó nevek sorozat főszereplője ezúttal E.T.A Hoffmann, akit Szerb Antal a kísértet-történet nagymesterének nevezett. A róla elnevezett Offenbach opera alapja is három olyan mese, amely nincs híján a hátborzongató elemnek –, a hallgató pedig hullámlovasként nyargalhat végig a különös zenei hangulatokon.
Szerkesztő: Nagy Ibolya

Bartók Béla zenéjének és Balázs Béla szövegének hőfoka A Kékszakállú herceg vára egyfelvonásos operát a folyamatos időszerűség izzásában tartja. Horváth Erika – az Operák női szemmel című sorozata ars poeticájának megfelelően – most Judit sorsát követi végig a női lét érzelemgazdag, sorsfordító sejtésekkel teli perspektívájából.
Szerkesztő: Nagy Ibolya