Magó Anna a Brassó megyei Halmágyról osztotta meg velünk a gödörásó, azaz ottani tájszólás szerint az „ecötös lé” receptjét. Mesélt különleges nyelvérzékéről, foglalkozásáról, ízvilágáról és a főzéssel való kapcsolatáról.

Vidám madárcsiripelés hallatszott a háttérben, amikor házigazdánk „vendégül látott” minket a virtuális térben, és felidézte azt az időszakot, amikor édesanyja nyári vakációk idején megtanította egy-egy recept elkészítésére. Elmesélte, hogy lánykorában a továbbtanulás érdekében költözött el otthonról. Az egyetemi évei után azonnal férjhez ment, és a férjétől kapott Silvia Jurikova szakácskönyvből tanult meg igazán főzni. Az erdélyi hagyományos ételeket a szakácskönyv és az édesanyjától átvett minta alapján szokta elkészíteni.

Vendéglátónk a kedvenc fűszerei közé sorolta a sót, a borsot és a fűszerpaprikát, de tárkonnyal, lestyánnal, zellerrel, petrezselyemzölddel, köménymaggal és újabban bazsalikommal
is ízesíti fogásait. A bazsalikomot főleg salátákhoz szokta használni. Fakanálforgatónk a pacsirtákkal kel és korán reggel készíti az ételeket a tűz mellett.

Anna néni a nyugdíjas éveit éli. Mosolyogva emlékezett vissza azokra az évekre, amikor Kolozsváron román- és orosztanárnőként tanított, tíz évet pedig óvónőként dolgozott, és nevelte a gyerekeit. Ebben az időszakban hajnali négykor kezdődött a napja. Ilyenkor tudott és szeretett a leginkább a konyhában tevékenykedni. Olyan is előfordult, hogy dolgozatokat javított, fordított vagy olvasott. Számára ez rutinszerűnek tűnt, nem érezte nehézségnek.

Kiderült, nemrégiben fel kellett frissítenie orosznyelvtudását, mert találkozott ukrán menekültekkel. Harminc éve nem használta a nyelvet, ezért megnézett egy orosz filmet, amelyből eszébe jutottak a szavak. Időközben megtudtuk, hogy franciául, németül is tud, és angolul is tanul, hogy kitöltse az idejét. Nyelvtudása ritka kincs, ami minket is hasonló időtöltésre motiválhat.

Házigazdánk régóta egyedül él, és előszeretettel főz leveseket, mert gyorsabban elkészülnek. Emellett a gyógynövényteák fogyasztását is ajánlja. A gyógynövényeket, fodormentát, citromfüvet, hársvirágot, galagonyát és kisbojtorjánt tavasszal, nyár közepén szokta begyűjteni a mezőről. Bevallotta, amikor vendéget vár, képes egész nap a konyhában sürgölődni. Szerinte a legjobb a főzésben, hogy láthatja a szerettei, vendégei arcán, hogy jóízűen fogyasztják az ételfogást. Azért ezt a receptet osztotta meg velünk, mert hasonlít a magyar gulyásleveshez, és régi hagyománya van Halmágyon. Régen olyankor fogyasztották, amikor valaki meghalt és összegyűltek a gödörásók, rokonok. Mára már mindennapossá vált az elkészítése, nekünk is ajánlotta a hétköznapokra.

Gödörásó leves („ecötös lé”)

Hozzávalók:

• 70 dkg disznóhús (csontos vagy oldalas is jó)
• 5-6 db. krumpli
• 2 fej hagyma
• egy kiskanál olaj vagy zsír
• rózsapaprika, vagyis fűszerpaprika (ízlés szerint)
• só (ízlés szerint)
• 2-3 babérlevél
• ecet (ízlés szerint)

Elkészítés:

A hagymát olajban kell megdinsztelni, majd hozzáadni a fűszerpaprikát és a húst. Folyamatos keverés mellett a húst addig kell sütni, amíg kifehéredik. Utána fel kell önteni vízzel, és tovább főzni. Ha jó minőségű a disznóhús, akkor hamar elkészül. Amikor a hús félig megfőtt, a kockára vágott krumpli is hozzáadható. Ekkor kell ízesíteni babérlevéllel és sóval. Adható hozzá ereszték is, végül pedig az ecettel savanyítás következik, és kész is van az étel.

Please follow and like us: