Az aradi vértanúk kultusza már kivégzésük napján elkezdődött, amikor alig pár óra elteltével gyászolók tömege zarándokolt sírva és imádkozva a helyszínre. 2001-ben a magyar kormány október 6-át nemzeti gyásznappá és az aradi vértanúk emléknapjává nyilvánította minden magyaroklakta területen. A Zenélő Köntös gyászzenével tiszteleg a mártírok emléke előtt.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
„Sohasem szerettem a fellegekben járni. Mi szerények vagyunk és dolgozunk” – vallotta egy interjúban az a művész, aki, ha kellett, napi 10-12 órát is gyakorolt, hogy játékával hallgatóit a fellegek fölé, a szellem napfényes birodalmába röpíthesse. Halálának 20-ik évfordulóján a Zenélő köntösben Ruha Istvánra emlékezünk.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A zenekarral mindig úriemberként viselkedő Bruno Walter karmesterről kollegája, Otto Klemperer lenéző mosollyal jelentette ki, hogy „moralista”. Valóban, ő nemcsak Mozart és Mahler zenéjének avatott tolmácsolójaként hirdette a humánum eszméjét, hanem emberi magatartásával is ugyanazt képviselte. Mindkét oldalát felvillantja a Zenélő köntös mai kiadása.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Szeptember 8-án, 1613-ban halt meg Carlo Gesualdo zeneszerző, Venosa hercege, aki felesége hűtlenségének megtorlására nem riadt vissza a végső leszámolástól sem. Hat kötetnyire duzzadó madrigáljainak különös hangzásvilágához némelyek szerint a zeneszerzőt marcangoló lelkifurdalás ad kulcsot.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Kutatók állítják, hogy az emberek többsége egy óra alatt felét elfelejti annak, amit tanult. A mai Zenélő köntös szereplői viszont módszeres tanulással a memória óriásai lettek! Felvillanyozó teljesítményük azt példázza, hogy döntésünkön is múlik: mit és meddig tartunk meg „jó emlékezetünkben”.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Áhítatok