Bach figyelmét a Picander néven ismert költőre a szegények jótevőjeként emlegetett mecénás, von Sporck gróf hívta fel. A mai Zenélő köntös kettejük igencsak különböző, de egyaránt érdekes életútját mutatja be.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Először 300 évvel ezelőtt, Húsvétkor hangzott el Lipcsében Bach kantátája, amelyet a Feltámadás ünnepéhez hangolni Picander szövege segített. A Zenélő köntösben felcsendülő Húsvéti Oratórium részleteit a régizene világhírű karmestere, Sir John Eliot Gardiner vezényli, aki épp a műsor napján, április 20-án tölti 82-ik életévét!
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A Zenélő köntös virágvasárnapi kiadásában Robert Schumann: A rózsa zarándokútja című oratóriumából hangzanak el részletek. A cím által a Virágvasárnaphoz, az önfeláldozó szeretet témája révén pedig a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódhatnak kedves hallgatóink.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A honvágy: menekülés a valóság kíméletlensége elől. Visszavágyódás – nem annyira gyerekkorunk meghitt, biztonságos színhelyére, mint inkább szellemi hazánkba: a bensőnkben őrzött igazság, szépség és jóság eszményi birodalmába. Erre az útra indít el a mai Zenélő köntös Schubert három remekművével.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A Zenélő köntösbena Kerek számok bűvöletében sorozat az ötössel végződő éveket az év harmadik hónapjában az elmúlt évszázadok harmadik évtizedeiben követi végig. A időutazás ott ér véget, ahol a hármas szám az évszázadban is megjelenik, a kalandot pedig a változás és állandóság folytonos egymásba alakulása teszi izgalmassá.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A régizene mozgalom felvirágzása előtt Magyarországon a csembaló életrekeltője Sebestyén János volt, akit orgonistaként is az elismert művészek közt tartanak számon. Életét nemcsak a pódium, a rádiós mikrofon, a televíziós képernyő és a tanári katedra között osztotta meg, hanem a filmzeneszerzők királyának nevezett Rózsa Miklós életéről is írt könyvet ez az izgalmasan színes egyéniség, akit a Zenélő köntös mai műsora születésének évfordulója alkalmából mutat be kedves hallgatóinknak.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A nyomtatott betű mindenfajta tudásnak a kapuja, és Gutenberg találmányának köszönhető, hogy ez a kapu mindenki számára kinyílt. Első nyomtatott könyve a Biblia volt, az 1286 oldalt kitevő művön február 23-án, 1455-ben kezdte el a munkát. Ennek a titáni tettnek állít emléket bibliai tárgyú zeneművek egy csokrával a Zenélő köntös mai műsora.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Áhítatok
- Áhítat 2019. április 10. 2019-04-10Áhítatod mond Hajdó Tímea, a Kolozs megyei Kendilónai református egyházközség lelkipásztora, Ámosz próféta könyve, 8. részének a 11-12. verse alapján.