Agnus Rádió

Zenélő Köntös – Múzsák 3. rész – Pauline de Ahna

Richard Straussot két okból is naponta csókolhatta homlokon múzsája, Pauline de Ahna. Egyrészt a zeneszerző időbeosztásába rendszeresen beletartozott a komponálás, másrészt ihletének forrása nemcsak kiváló énekesnő volt, hanem egyben saját, kérlelhetetlenül szigorú felesége is!
A Múzsák mini-sorozat befejező része következik.
Szerkesztő: Nagy Ibolya

Látogató – Diabétesz

A következő percekben a Kárpát-medencei református rádiók közös egészség- és életmódmagazinját, a Látogatót sugározzuk, a mai részben a diabétesz témakörét járjuk körül. Szerkesztő: Biró István.

Szól a Szkriptúra – Barabás Réka

Hitélet és tudomány. Miként egyezhet e kettő? Többek között erről is szó lesz mai beszélgetésünkben. Vendégünk Barabás Réka vegyészmérnök-kutató, egyetemi tanár.

Barabás Réka: A város

Óránként ébredtem. Olvasni kell. Nem akármit: Isten Szent Szavát! Nem lehet elaludni. Nem. Mint a tanítványok az utolsó éjszakán. Nem szabad most elaludni, mert Isten szavát a Városnak olvasom. Abban a húsz percben én olvasom. Nincs ki helyettesítsen. Ha elalszom, nem hangzik Isten szava. A Városnak, amely otthonom kell, hogy legyen. De csak akkor lesz, ha hangzik benne Isten szava! Ha ezt a szót nem homalyosítják el kicsinyes széthúzások, saját projektek erőltetett futtatásai, ha a sok sajátprojektből egy projekt lesz: a Város, azaz az Új Jeruzsálem projektje! Nagy kihívás az Istenprojektjeinket konvergáltatni. Ha mégis sikerül, kegyelemi pillanat. Megjelenik a szivárvány, amelyre nem lehet, nem szabad felnézni, mert elesettségünk emlékeztetője, hallottuk a választott nép fiától a minap, a Tranzitházban…
Felkeltem. Jóval korábban. Gyertyát gyújtottam, hogy a hirtelen fény ne vakítson, aztán leültem az Ige mellé, hogy segítsen meg a Jóatya az olvasásban…. majd megfőztem a teát, kávét az alvó családnak. Igen, nekik is olvasom majd Isten szavát. Amíg ők alszanak, én őrködöm a Városban, a Városnak. (Ők ezt tudják, bátorítottak is! Majd meg is kérdezték: na, milyen volt? Jó, nagyon jó. Nektek, értetek is olvastam. Tudjuk, hangzik a válasz.)
Sárgás lámpafények – a legszebb színű lámpák a mi utcánkban vannak, a legszebben zizegő levelek is. Néhány vacogó ember suhan el mellettem. Nézem az arcukat: álmosak, komorak. Főként a férfiak. Ha asszonyokkal találkozom, azok beszélgetnek. Az asszonyok mindig beszélgetnek, még hidegben, sötétben is.
A házban, a diákok házában, sötét van, csak egy égő ég a kapusfülkében. Szegényes, szocreál épület. Szegényes, mint a diákok, mint a templom egere, gondolom kissé mosolyogva. Diákház. A folyosón sárga színű fény, de nagyon gyér. Nem tudni pontosan, hogy hol szól majd Isten Igéje, a nyilacskák néha nehezen látszanak. Találomra megyek fel a lépcsőkön, a szűkszavú portáseligazítás alapján: “SUS”!  De ennyire fent? Igen, fel kell menni, mint Mózesnek a hegyre. Megtalálom. Félhomály, csendes, figyelő emberek ülnek a babzsákokon, az ügyelőasztalnál két, Írás fölé hajló test. Fegyelmezettek, visszafogottak, keveset beszélnek. Csupán szavakat, hogy ne zavarják a Szót! Isten szavát, amely most éppen fiatal lányok szájából hull, hull, mint a kőzápor, Ezékiel próféta szava. “Mert így szól az Úr”, tér vissza mindegyre a refrén, hogy ne legyen kétségünk: az Úr szava szól.
És szól és záporozik rám, ránk, hogy parázna nemzetség vagyunk. Nehéz eledel reggel korán. Aztán következem, szinte nincs is megszakítás. A staféta átvételekor, pár verssel a szakasz vége előtt, oda kell halkan menni az olvasóhoz, majd megvárni a végszót és leülni és kezdeni. Kié ez a hang? Reggelien rekedtes. Az enyém. Nem ismerem ezt a hangot. Otthon, reggel, nem hangosan olvasom az Igét. Számomra idegen hangon olvasom tovább, hogy mert így szól az Úr és mondta az Úr. A szavak, a történés már nem is érdekesek, hanem a dallama a szövegnek, amely attól függően gyorsul vagy lassul, hogy éppen nyomorúságaink felsorolása történik, vagy a megnyugtató refrén hangzik, hogy így szól és hogy nem emlékezik meg többé soha…ha….igen, ha hajlandó vagyok most minden szót magamra venni, hogy parázna, tolvaj, szentségtörő ember vagyok. Hagyom, hogy rámnehezedjenek a vádak és alig várom, hogy jöjjön az az egy vers, amelyben megtörténik a feloldozás, amely arról szól, hogy többé nem emlékezik meg róluk, nekem csak….Mit kell nekem tennem? Megbánni őket. Mit bánjak meg? A házasságtörést? De hisz én nem…azaz mégis? Jobb, ha mindent magamra veszek, gondolom, mert így szól az Úr! Ő jobban tudja.

Hazafele menet, már pirkad, világosodik az ég alja. A jelzőlámpánál mellettem áll egy fehér furgon. A sofőr fiatal férfiember. Háromszor vet keresztet. Pedig nincs templom. Aztán látom, hogy mozgatja a száját. Aztán újra keresztvetés. Még mindig piros a jelzőlámpa… Reggeli imáját mondja, ortodox rítus szerint, melyről hallottam már. Kötelező imák. És nézem az ébredő várost. Ez a Város ezeknek a reggeli imáknak köszönhetően él még. Az a sok munkába igyekvő ember nem is tudja, hogy napokon, éjjeleken át olvasták derengő fényben Isten Igéjét a Városért és mikor nem olvassák, sokan imádkoznak reggel az Úrhoz, ha nem sikerül otthon, gyertyafénynél, akkor a kocsiban. Máltán, a buszra felszálló, két megállót utazó néni is keresztet vetett. Majdnem minden utazó máltai keresztet vet induláskor! Az átjárót jelző táblán pedig ez áll: “Jesus saves you!” A betonba bevésve, boldog betonöntők azt írták: “Jesus loves you”. Naponta átléptem, majd végül ráléptem a mondatra, hogy beleégjen  a talpaimba ez a mondat a máltai forróságban.
Jesus loves you Kolozsvár, Málta és az Új Jeruzsálem!

Ámen!


Aktuális – Vakációs Bibliahét

Megszervezték az Állati küldetés című Vakációs Bibliahetet a Felsővárosi Református és az Evangélikus- Lutheránus Egyházközség segítségével július 24. és 27. között.
Deák Ildikó, a Felsővárosi Református Egyházközség vallástanárnője beszámolt az evangélizációs hét tevékenységeiről, amelyet a Keresztyény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány jóvoltából szervezhettek meg. A riporter Bálint Enikő.

Aktuális – Közénk tartozol projekt

Átadtak ajándékcsomagokat és névre szóló köszöntőleveleket a „Közénk tartozol” című kulturális nemzetpolitikai projekt keretében július 24-én a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátus rendezvénytermében. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára adta át az ajándékcsomagokat a megjelenő családoknak.
Fekete Péterrel Bálint Enikő beszélgetett.

Keresztyén Élet 2018-07-30

Áhítat – 3 Mózes 23,22 verse alapján szólt Isten igéje, Orosz István a Magyarországi Miskolci Alsóvárosi Református Egyházközség lelkipásztorának áhítatán keresztül.

Az Erdélyi Református Egyházkerület, Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában készült, Barangolások Biblia Tájakon Régi Helységek Mai Üzenete címmel, Lőrincz István református lelkipásztor könyvéből a Róma című rész harmadik részletét felolvasta Nagy Márta rádiónk önkéntes munkatársa.

Keresztyén Élet 2018-07-25

Áhítat – Lukács 7,47 verse alapján szólt Isten igéje, Pataki Levente a Bogártelki Református Egyházközség lelkipásztorának áhítatán keresztül.

Cseri Kálmán Tudom Kinek Hittem című könyvéből, Az Egyházról Eljön című részt felolvasta Feischmidt Mária rádionk önkéntes munkatársa.