1924-ben november 24-én Puccini súlyos gégeműtéten ment keresztül Brüsszelben, de sajnos mégsem sikerült legyőzni a halálos kórt, amely megtámadta. A zeneszerző szíve, akinek operái milliók szívét dobogtatták meg, november 29-én megszűnt dobogni. A Zenélő köntös mai kiadása mintegy zenei végrendeleteként tekint a Turandotra.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A diákok nemzetközi napján kérdezzük meg magunktól: milyen leckét tanít nekünk épp most az életünk? Miből merünk vizsgára állni és miből választjuk inkább az „iskolakerülést”? Hallgassuk nyitott szívvel Carl Orff kantátáját a Zenélő köntösben, hogy a kérdést félelem nélkül, őszintén merjük megválaszolni!
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Thék Endre legjelentősebb munkája – Hauszmann Alajos megbízásából – a budai királyi palotában a magyar történelem egyes korszakait szimbolizáló termek bútorzatának elkészítése volt. A lenyűgöző pompájú Szent István terem újjáépítésekor neve ismét visszakerült a köztudatba, és születésének évfordulója alkalmából a Zenélő köntös zongoramuzsikával tiszteleg az iparművész, műbútorasztalos és zongoragyártó emléke előtt.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
André Chénier költőt 1794-ben, néhány nappal a nagy ellenfélnek, Robespierre-nek a bukása előtt végeztette ki a francia forradalom. A történelem által eltiport művészet szimbólumává vált alakját születésének évfordulója alkalmából Umberto Giordano operáján keresztül idézi fel a Zenélő köntös.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A mai Zenélő köntös a Puccini sorozat 10-ik részében a csak női hangokra Angelica nővért mutatja be. A műben néha alig érzékelhetően, máskor megtisztítóan gyötrelmes jajveszékeléssel maga a lélek szólítja meg közvetlenül a lelkünket. Talán ezért is tartotta a Triptichon operái közül a középsőt a legtöbbre a szerző.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Az aradi vértanúk kultusza már kivégzésük napján elkezdődött, amikor alig pár óra elteltével gyászolók tömege zarándokolt sírva és imádkozva a helyszínre. 2001-ben a magyar kormány október 6-át nemzeti gyásznappá és az aradi vértanúk emléknapjává nyilvánította minden magyaroklakta területen. A Zenélő Köntös gyászzenével tiszteleg a mártírok emléke előtt.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
„Sohasem szerettem a fellegekben járni. Mi szerények vagyunk és dolgozunk” – vallotta egy interjúban az a művész, aki, ha kellett, napi 10-12 órát is gyakorolt, hogy játékával hallgatóit a fellegek fölé, a szellem napfényes birodalmába röpíthesse. Halálának 20-ik évfordulóján a Zenélő köntösben Ruha Istvánra emlékezünk.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A zenekarral mindig úriemberként viselkedő Bruno Walter karmesterről kollegája, Otto Klemperer lenéző mosollyal jelentette ki, hogy „moralista”. Valóban, ő nemcsak Mozart és Mahler zenéjének avatott tolmácsolójaként hirdette a humánum eszméjét, hanem emberi magatartásával is ugyanazt képviselte. Mindkét oldalát felvillantja a Zenélő köntös mai kiadása.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Áhítatok