Albert Roussel francia zeneszerzőt egy olyan tanulmány ihlette meg, amelyet a rovarok életéről írtak, és balett-pantomimjében kis történetekké formálta azoknak a bogaraknak a bemutatását, amelyek a pók nagyszabásúra tervezett lakomájának étrendjét képezik.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Amikor még nem bújták okostelefonjaikat, az emberek több, és – divatos kifejezéssel élve – minőségibb időt töltöttek egymás társaságában. Ilyen meghitt korszakokra emlékezünk a mai Zenélő köntösben, amelyben az említésre kerülő zeneszerzők és előadóművészek egytől egyig vagy vendégek – vagy házigazdák.
szerkesztő: Nagy Ibolya
Amatőrök már több mint 200 éve játszanak zenés-komponálós társasjátékokat úgy, hogy kockadobások alapján kombinálnak össze kottakártyákat,a zeneszerzők pedig mindig szívesen játszottak azokkal a kombinációs lehetőségekkel, amelyek egy-egy dallamban, témában rejtve voltak. A mai Zenélő köntös ilyen játékos művekkel lepi meg hallgatóit.
szerkesztő: Nagy Ibolya
„ Lajtha László Erdélyben, Széken gyűjtötte azt az alapanyagát a hangszeres magyar népzenének, amely nélkül ma valószínűleg táncházmozgalom se lenne”- mondta Selmeczi György, akinek köszönhetően a zeneszerző A kék kalap című operáját a kolozsváriak előadásában nemcsak Kolozsvár, hanem Budapest és Milánó is megismerhette. Lajtha László születésének évfordulója alkalmából több művéből is kóstolót nyújt a Zenélő köntös mai műsora.
szerkesztő: Nagy Ibolya
Áhítatok