Tosca lenyűgöző szépségű díva, akinek a sors szeszélye folytán a művészet és szerelem mennyei gyönyörűségei mellett a kiszolgáltatottság pokoli gyötrelmeit is át kell élnie. Puccini zenéje a hallgató lelkét is vele sodorja – Horváth Erika pedig együttérzéstől izzó szavakkal és finom, éles látású bölcsességgel ered e varázslat nyomába az Operák női szemmel című sorozatának újabb, csodálatos részében.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Fotó: Bardon Tony, Kolozsvári Magyar Opera
A Zenélő köntös INTERMEZZO című sorozatában a Kolozsvári Magyar Opera magánénekesei a színpad és magánélet mezsgyéjén elevenítették fel emlékeiket és vallottak álmaikról minden hónap első és utolsó vasárnapján. A művészek meghívása azt a sorrendet követte, ahogyan az intézménybe felvételt nyertek.
Február utolsó vasárnapján a sorozat utolsó része hangzik el, vendége Sándor Csaba.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A mai Zenélő köntös főszereplője a lengyel-amerikai származású Leopold Godowsky zongoraművész-zeneszerző, aki – bár autodidakta volt (de az is lehet, hogy épp ezért?) –, technikáját olyan szintre tökéletesítette, hogy művésztársai félig tréfásan, de mindenesetre nagy csodálattal „a zongora Buddhája”-ként emlegették.
A műsor hangulatos zenei példáiból inkább egy jóhumorú bűvész alakja rajzolódik ki – de vigyázzunk! Az, ami káprázatnak tűnik, valódi VALÓSÁG!!
Szerkesztő: Nagy Ibolya
A Zenélő köntös INTERMEZZO című sorozatában a Kolozsvári Magyar Opera magánénekesei a színpad és magánélet mezsgyéjén elevenítik fel emlékeiket és szövik álmaikat minden hónap első és utolsó vasárnapján. Február első vasárnapján a műsor vendége Balla Sándor.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Második londoni útján 1795-ben Haydn a következő megjegyzést írta naplójába: „Field egy különösen jól zongorázó fiatalember.”
Ugyanaz a Peter Salomon hegedűs hívhatta fel rá figyelmét, aki londoni túrnéit is szervezte, hiszen épp tőle tanult hegedülni ez a sokoldalú, ígéretes ifjú művész. A mai Zenélő köntös a zeneszerző John Field-et állítja hallgatóink figyelmének középpontjába.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Január 16-a páratlan történelmi esemény évfordulója: V. Károly német-római császár és spanyol király, akinek birodalmában a mondás szerint „sohasem nyugodott le a Nap”, 1556-ban lemondott fia, II. Fülöp javára a spanyol trónról.
A nagy horderejű fordulat a Habsburg dinasztia két ágra szakadását – és ezzel további sorsának gyökeres megváltozását jelentette. A mai Zenélő köntösben olyan művek hangzanak el, amelyek a jelentős mozzanatot és az uralkodónak legendássá nőtt alakját idézik fel.
Szerkesztő: Nagy Ibolya
Kép: Károly császár és Izabella császárné Peter Paul Rubens festményén
Áhítatok